Magunkról

Az énekkar 1925. február 25-én 15 lelkes fiatal egyetemi hallgató kezdeményezésére alakult Geyer Béla zenetanár, karnagy vezetése alatt. Az Egyetemi Tanács ugyanebben az évben, november 30-án adta meg a működési engedélyt a kórus számára a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Énekkara néven. Később Csomák Elemér, a Dóm főkántora és orgonistája (1925 őszétől 1929-ig), majd Antos Kálmán orgonaművész (1929-1930) vezette az együttest.

1930-tól már Kertész Lajos irányította a kórust. Egy névjegyzék szerint 1932-ben 56 hallgató vett részt az énekkar munkájában, mely ekkor még csak férfikarként működött, mivel női hallgatója alig-alig volt az egyetemnek. A kórus 1937-ben Ausztriában, 1938-ban pedig Lengyelországban tartott nagy sikerű koncertkörutat. Az Egyetemi Énekkar 1941 áprilisában átalakult vegyeskarrá. A háborús helyzet ellenére 1944-ben Kolozsvárra látogattak. A felszabadulás után az együttes újjászerveződött és bekapcsolódott a város ébredő kulturális életébe. Első külföldi útjuk 1947-ben Svájcba vezetett. Az ötvenes évek elején az énekkart beolvasztották az Egyetemi Népi Együttesbe. A kórusmunka egy időre visszaesett, de még 1954-ben újjá is szerveződött. Ebben az évben látogatta meg a kórust Kodály Zoltán, aki elismerőleg nyilatkozott teljesítményükről, és ez új lendületet adott a munkához. Kertész Lajos 1956-ban nyugdíjba ment, őt követte Dr. Mihálka György. Vezetésével sok szép sikert értek el. 1961-ben a Bárdos-esten a zeneszerző személyesen dirigálta a kórust. Ugyanezen év őszétől az egyetem vezetősége ismét Kertész Lajost kérte fel a kórus irányítására. 1963-ban újra Lengyelországban jártak. Kertész Lajos 1966-ban végleg nyugalomba vonult és helyét rövid ideig Veszely Gabriella főiskolai tanársegéd töltötte be.

1968-tól Szécsi József tanár került a kórus élére. Újult erővel kezdett dolgozni az együttes. Közel húsz éves munkáját szép hazai és külföldi sikerek fémjelezték. 1973-ban Montreux-ben Jubileumi Díjat szereztek, majd 1984-ben Klevébe utaztak. Itthon rendszeres résztvevői voltak a Kóruspódium rádiófelvételeinek, az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyeinek, a Felsőoktatási Intézmények Kulturális Seregszemléjének.

Szécsi József nyugdíjba vonulásakor, 1985 őszén az egyetem Gyüdi Sándort hívta meg a kórus vezetésére, aki hallgatóként egykor maga is tagja volt az énekkarnak. Gyüdi társául Cser Miklóst, a Szegedi Nemzeti Színház első karmesterét nyerte meg: öt éven át együtt vezették az Egyetemi Énekkart. Cser Miklós 1990-ben az Operaház karmestere lett, így 1991-től a közben Zeneakadémiát végzett és a szegedi operatársulathoz szegődött Gyüdi Sándor egyedül irányította az együttest. Ez az időszak ismét jelentős fellendülést hozott a kórus életébe, a szakmai színvonal emelkedett, a kórus 100 fő körüli létszámmal működött, számtalan nagy sikerű hazai és külföldi koncertet tudhat maga mögött.1992-től segédkarnagyként kapcsolódott az Egyetemi Énekkar munkájába Kohlmann Péter, aki 1982-től már énekelt a kórusban, és Száz Krisztina, a JGYTF karvezetés szakos hallgatója. Gyüdi Sándor elköszönésétől, 1996 elejétől ketten vették át a kórus irányítását. Az énekkar 1997-ben Portugáliában járt, 1998-ban a Temesvári Egyetem Kulturális Fesztiválján vett részt. 2007-ben Milánóban vendégszerepelt az ottani egyetem meghívására.

A kórus tagjai jelenleg azok az egyetemista fiatalok, akik a középiskola után ugyan nem zenei pályán tanulnak tovább, de igénylik a közösségi muzsikálást és annak hangulatát. Az énekkarhoz az egyetem bármely karának hallgatói csatlakozhatnak. 2002 szeptemberétől a kórusmunka kreditpontra is felvehető tantárgy az Általánosan művelő tárgyak között.

Az együttes rendszeres résztvevője az egyetem és az önkormányzat által szervezett hagyományos zenei rendezvényeknek (például Őszi, Tavaszi Kulturális Fesztivál, Éneklő Ifjúság, Egyházzenei Hetek, zenei évfordulók). Repertoárján „a capella” (motetták, madrigálok, népdalfeldolgozások, kortárs kompozíciók) és hangszeres kísérettel előadott művek (misék) egyaránt megtalálhatók.

A kórus munkájába a 2009-es évtől egy rendhagyó feladat is bekerült. A Szegedi Nemzeti Színház felkérésére az énekkar egy kisebb együttese közreműködött Berlioz: Faust és Puccini: Bohémélet című operájában.

Szeged város a hagyományokhoz híven minden évben kórusművet írat valamely szegedi kórus számára. A 85 éves Szegedi Egyetemi Énekkarnak Karai József és Meskó Ilona zeneszerzők komponáltak kórusművet.

A sok változást megélt énekkar mindenkori tagjai lelkesen és fiatalos lendülettel munkálkodtak a zenei produkciók létrehozásában, ezáltal mindig egyedi és üde színfoltot képviselve Szeged város zenei életében. Az alapítástól eltelt közel 95 év hagyományai és sikerei kötelezik a kórust a további folyamatos és odaadó munkára.